A karácsony egyik legfőbb szimbóluma a karácsonyfa – akár igazi fenyőt, akár műfenyőt választunk. Története egészen az ókorig nyúlik vissza, de igazán népszerűvé csak a 19. századtól vált.
Az ókori germán, kelta, római és egyiptomi népek hagyományaiban az örökzöld növények nagy jelentőséggel bírtak. Otthonaikat fenyőágakkal díszítették, hogy elűzzék a gonosz, ártó szellemeket és a betegségeket. Az örökzöld fenyők az örök élet és az örökkévalóság jelképei voltak, és a téli napforduló idején a fényt, a megújulást, a nyarat szimbolizálták.
Már az 1400-as évekből is vannak korabeli adatok arról, hogy fenyőfákat állítottak az ünnep alkalmából, de az első és leghíresebb legenda Luther Márton nevéhez fűződik. A történet szerint Luther 1536-ban egy téli, sötét estén gyalogolt hazafelé, amikor egy fenyőfa ágai között megpillantotta a csillagokat. Annyira elvarázsolta a látvány, hogy miután hazaért, otthonában is felállított egy fenyőfát és gyertyákat helyezett rá, ezzel helyettesítve a csillagfényt.
A történelem során a karácsonyfa következő hivatalos említése 1605-ből származik, ekkor egy strasbourgi polgár jegyezte fel, hogy a városában feldíszített fenyőfákat állítanak karácsony idején. A 18. század során egyre több helyen terjedt el a karácsonyfa állításának hagyománya, de ekkor még főleg német területeken.
A karácsonyfa a németek közvetítésével került Angliába, meghonosítása Viktória királynő nevéhez kötődik, aki már 1832-ben, 13 éves korában is említést tett naplójában a karácsonykor feldíszített fenyőfákról. A tradíciót az 1830-as években pennsylvaniai német telepesek terjesztették el a tengerentúlon, de az igazi áttörést itt is Viktória brit királynő hozta meg. A karácsonyfa állítás divat lett, és 1890-től egyre több amerikai otthonban lett a figyelem középpontja az ünnepek idején.
A 19. század elején a karácsonyfa állítás hagyománya hazánkba is begyűrűzött. Hogy kihez kapcsolódik az első karácsonyfa, az máig sem tisztázott: egyesek szerint Brunszvik Teréz grófnő állított először feldíszített fenyőfát 1824-ben, míg Podmaniczky Frigyes báró szerint az édesanyja honosította meg a szokást szintén a 20-as években. Annyi biztos, hogy az osztrák-német, arisztokrata családoknak köszönhetjük a karácsonyfa állítás elterjedését, és a 19. század végén a nagyvárosokban, majd a 20. század elején a falusi családokban is egyre több helyen ragyogta be a karácsonyfa az ünnepi időszakot.
A karácsonyfa állítás hagyománya napjainkban sem merült feledésbe, inkább csak átalakult. A vágott fenyőfa mellett sokan választanak földlabdás fenyőt, műfenyőt vagy néhány illatos ággal teremtik meg a karácsonyi légkört. A díszek hagyományosak vagy modernek, és maga a karácsonyfa feldíszítésének időpontja is eltérő – míg valaki ragaszkodik a december 24-i dátumhoz, ezzel szemben többen már az ünnepek előtt, az otthonuk karácsonyi dekorálásával együtt a fát is feldíszítik. Legyünk a 16. vagy a 21. században, a karácsonyfa képes megteremteni azt a meghitt hangulatot, amire az ünnepek idején vágyunk.
